Browsed by
Kategória: Körösszegapáti

Kötelező óraszámon felüli román nyelvtanulás

Kötelező óraszámon felüli román nyelvtanulás

A 21 órára tervezett célja a tanulók felkészítése a román alapfokú szóbeli nyelvvizsgára.A felkészítésben öt, ötödik osztályos tanuló vett részt. A projektben a szóbeli kifejezőképesség, a beszédkészség fejlesztése volt a cél. A projekt megvalósítása folyamán a szóbeli vizsga témaköreit vettük át teljes egészében.

A tanulók a mintaszöveget formálták a saját képükre és egyenként meséltek a témakörökről.

Az általános tudnivalókat, mint pl.étkezés, vásárlás stb. igyekeztek a foglalkozásokon megtanulni, memorizálni.

Az utolsó 6 foglalkozáson főleg a gyakoroltatás, beszédkészség fejlesztése, szókincsbővítés volt a cél.

Összességében tanulók nagy lelkesedéssel végezték a feladatokat. A csoport hatékonyan tudott együttműködni, hisz mindenkit közös cél vezérelt: a román nyelvtudásuk fejlesztése, egy alapfokú szóbeli nyelvvizsgára való felkészülés.

Úgy érzem a projekt elérte célját, közelebb vitte a tanulókat az áhított nyelvvizsgához.                          

Kötelező óraszámon felüli román nyelvtanulás

Kötelező óraszámon felüli román nyelvtanulás

A témákat úgy választottam ki, hogy általuk bővüljön a már meglévő ismeretük és szókincsük, a tervezeteket pedig úgy készítettem, hogy szerepeljenek benne a tanórán használt segédanyagok is. A feladatok összeállításánál figyelembe vettem még, az erősebb, illetve gyengébb képességű gyerekeket is, mivel nagyon fontos, hogy ők is sikerélményhez jussanak. Nagyon sok illusztrációt, képi, illetve digitális eszközt vontam be az órákba.

Ezeknek az eszközöknek a használata, jobban felkelti a gyerekek érdeklődését és szívesebben is végzik a feladatokat, illetve fejlesztik a kreatív gondolkodást, beszédkészséget, a hallott és olvasott szövegértést. Kiemelkedően fontos szerepet játszanak a nyelvoktatásban. Általuk könnyebben összekapcsolják az új információkat és közelebb kerül a gyerekekhez a nyelvórák témája. Úgy gondolom, minél többet hallják és látják, annál könnyebben megtanulják a szavakat és összekapcsolják a képekkel. Felszabadultabban tudnak megszólalni és ez nagyon fontos, hogy merjenek beszélni az adott célnyelven, mert ezáltal tudom őket elősegíteni a fejlődésben is. A munkájukat mindig közösen ellenőriztük, ezzel is elősegítve az adott célnyelven való kommunikációt. Az ellenőrzések által nagyon sokat tanulnak, hiszen így lehet kiküszöbölni a hibákat. Fontos, hogy rávilágítsuk a hibáikra, de ezt képesek legyünk építő jelleggel felhasználni. Mindig megpróbáltam tudatosítani a tanulókban, hogy hibázni, tévedni nem rossz dolog, csak az nem téved, aki nem dolgozik. A hibát egy eszköznek kell tekinteni, ami elvezet minket a célunkhoz, ami a román nyelvóra tekintetében az, hogy minél többet, minél helyesebben és bátrabban tudjanak a tanulók beszélni. Fontos, hogy megértsék a román nyelvű szövegeket, képesek legyenek pontosan írni és fogalmazni.

A beszédkészség fejlesztése érdekében nagyon sok szituációs kártyás, szerepjátékos feladatot készítettem, mert általuk nagyon sokat lehet tanulni, fejlődni. A gyerekek élvezik is az ilyen jellegű feladatokat, hiszen más szerepbe bújhatnak és ezáltal sokkal oldottabban szólalnak meg a célnyelven.     

Ezenkívül elengedhetetlen dolognak tartottam a játékot a tanítási-tanulási folyamatban, mert érdekesnek és igen lényeges feladatnak érzem, hogy a diákokat játékosan próbáljuk meg

tanítani, mivel ennek rendkívüli nagy motiváló ereje van. Úgy gondolom nincs olyan tantárgy, foglalkozás melyet ne lehetne egy megfelelő játékkal érdekessé tenni, és a serdülőkorú diákok is igénylik a játékos foglalkozásokat.

Az órák elérték az általam kitűzött célokat, sokkal könnyebb volt odafigyelni rájuk és differenciálni, ez betudható a kevesebb létszámnak, emiatt több időt tudtam egy gyerekre fordítani és ezáltal még a légkör is bensőségesebb lett.

Természetesen nem minden óra valósult meg az általam tervezettek szerint, sokszor szükség is volt némi módosításra, de összeségben pozitívan alakultak a plusz nyelvórák és nagyon sokat tanultak, fejlődtek a tanulók. Büszkén elmondhatom, hogy tudásuk sokat bővült mind nyelvtanilag, mind szókincsileg.

Kötelező óraszámon felüli román nyelvtanulás 2.

Kötelező óraszámon felüli román nyelvtanulás 2.

A témákat úgy választottam ki, hogy általuk bővüljön a már meglévő ismeretük és szókincsük, a tervezeteket pedig úgy készítettem, hogy szerepeljenek benne a tanórán használt segédanyagok is. A feladatok összeállításánál figyelembe vettem még, az erősebb, illetve gyengébb képességű gyerekeket is, mivel nagyon fontos, hogy ők is sikerélményhez jussanak. Nagyon sok illusztrációt, képi, illetve digitális eszközt vontam be az órákba.

Ezeknek az eszközöknek a használata, jobban felkelti a gyerekek érdeklődését és szívesebben is végzik a feladatokat, illetve fejlesztik a kreatív gondolkodást, beszédkészséget, a hallott és olvasott szövegértést. Kiemelkedően fontos szerepet játszanak a nyelvoktatásban. Általuk könnyebben összekapcsolják az új információkat és közelebb kerül a gyerekekhez a nyelvórák témája. Úgy gondolom, minél többet hallják és látják, annál könnyebben megtanulják a szavakat és összekapcsolják a képekkel. Felszabadultabban tudnak megszólalni és ez nagyon fontos, hogy merjenek beszélni az adott célnyelven, mert ezáltal tudom őket elősegíteni a fejlődésben is. A munkájukat mindig közösen ellenőriztük, ezzel is elősegítve az adott célnyelven való kommunikációt. Az ellenőrzések által nagyon sokat tanulnak, hiszen így lehet kiküszöbölni a hibákat. Fontos, hogy rávilágítsuk a hibáikra, de ezt képesek legyünk építő jelleggel felhasználni. Mindig megpróbáltam tudatosítani a tanulókban, hogy hibázni, tévedni nem rossz dolog, csak az nem téved, aki nem dolgozik. A hibát egy eszköznek kell tekinteni, ami elvezet minket a célunkhoz, ami a román nyelvóra tekintetében az, hogy minél többet, minél helyesebben és bátrabban tudjanak a tanulók beszélni. Fontos, hogy megértsék a román nyelvű szövegeket, képesek legyenek pontosan írni és fogalmazni.

A beszédkészség fejlesztése érdekében nagyon sok szituációs kártyás, szerepjátékos feladatot készítettem, mert általuk nagyon sokat lehet tanulni, fejlődni. A gyerekek élvezik is az ilyen jellegű feladatokat, hiszen más szerepbe bújhatnak és ezáltal sokkal oldottabban szólalnak meg a célnyelven.     

Ezenkívül elengedhetetlen dolognak tartottam a játékot a tanítási-tanulási folyamatban, mert érdekesnek és igen lényeges feladatnak érzem, hogy a diákokat játékosan próbáljuk meg

tanítani, mivel ennek rendkívüli nagy motiváló ereje van. Úgy gondolom nincs olyan tantárgy, foglalkozás melyet ne lehetne egy megfelelő játékkal érdekessé tenni, és a serdülőkorú diákok is igénylik a játékos foglalkozásokat.

Az órák elérték az általam kitűzött célokat, sokkal könnyebb volt odafigyelni rájuk és differenciálni, ez betudható a kevesebb létszámnak, emiatt több időt tudtam egy gyerekre fordítani és ezáltal még a légkör is bensőségesebb lett.

Természetesen nem minden óra valósult meg az általam tervezettek szerint, sokszor szükség is volt némi módosításra, de összeségben pozitívan alakultak a plusz nyelvórák és nagyon sokat tanultak, fejlődtek a tanulók. Büszkén elmondhatom, hogy tudásuk sokat bővült mind nyelvtanilag, mind szókincsileg.

Kötelező óraszámon felüli angol nyelvtanulás 4.

Kötelező óraszámon felüli angol nyelvtanulás 4.

A tervezés folyamatában az elsődleges szempont az életkori sajátosságok figyelembevétele volt. A programtervet 6 témakörre bontottam, amelyekben kiemelt szerepet kaptak a kulcskompetenciák fejlesztése. A kommunikatív nyelvoktatás jegyében a kötelező óraszámon felüli angolóráknak az volt a célja, hogy a diákok minél többet használják a célnyelvet és az adott témakörökben könnyebben ki tudják fejezni magukat és ismeretük tovább bővüljenek. A kis létszámú csoportok megteremtették azokat a feltételeket, amelyekben a tanulók ki tudták fejteni véleményüket, fejlesztették kreatív gondolkodásukat.

            A felső tagozatos tanulókból álló csoportokkal elsősorban a nyelvvizsgára készültünk, és örömmel láttam, hogy hogyan érvényesül a kooperatív tanulás. Ezeken a nyelvórákon nem szorultak háttérbe azok sem, akik esetleg gyengébb képességűek voltak és a gyorsabban haladó tanulók is nagyon jó ütemben tudták ismereteiket bővíteni. A csoportok önállóságának növelése érdekében gyakran voltam facilitátor. Ennek eredményeképpen, habár a csoport gyakran kimozdult a komfortzónájából, látványosan emelkedett a saját élményű tanulás hatékonysága. A foglalkozások megvalósítása az eltervezettek szerint történt. A terveket úgy készítettem el, hogy szerepeljenek a tanórán használt segédanyagok (képek, feladatlapok, tankönyvi oldalak, értékelő lapok) is. A foglalkozásokat úgy terveztem meg, hogy azok megfeleljenek a kompetencia alapú oktatás elvének. Fejlesztésre került a digitális kompetencia; a hatékony, önálló tanulás; kifejezőképesség. Az idegen nyelvi kommunikáció terén fontos szerepet kapott a kulturális különbségek feltárása, az interkulturális készség fejlesztése, illetve a motiváció fokozása a nyelvek tanulása iránt. Különböző munkaformák alkalmazásával került elsajátításra a tananyag. Legtöbbször arra törekedtem, hogy a tanulók önmaguk „tapasztalják” meg a nyelvet. Több olyan témát is érintettünk, amelyek elengedhetetlenek a mindennapokban.             A kötelező óraszámon felüli angolórák témáit sikeresen feldolgoztuk. A kitűzött célok megvalósultak.

Barangolás a keringő világában 2.

Barangolás a keringő világában 2.

Fontosnak tartottam, hogy a gyermekek ismerjék meg a keringő méltóságteljes tánclépéseit. A táncoktatás segít, irányítani a tehetséges tanulókat a pályára, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. Kialakít a tanulókban egy rendszeres munkaigényt, munkafigyelmet, folyamatos önkontrolt igényel. Fejleszti az esztétikai szépérzéket.  A tanulók átélik a közös munka és alkotás örömét és ez által nyitottabbá válnak. A tánccal olyan képességeket fejlesztünk, amely elengedtethetetlen feltételét jelenti a térérzékelés, irányérzék, oldaliság, finommotorika és a nagymozgásnak.

Fejlesszük a ritmikai képességet a játékhoz, és a tánchoz kapcsolódó dal és zenei anyagot.

Fontos a tánc hangulatának megfelelő osztálytermi és színpadi előadókészség kialakítása.

A megtanult táncot a lányok az iskolai karácsonyi ünnepváró keretében mutatták be barátaiknak, iskolatársaiknak, pedagógusaiknak és családtagjaiknak. Igazán meghitt délutánt töltöttünk el együtt.

Barangolás a keringő világában

Barangolás a keringő világában

A tánctanulás többnyire szabadidős tevékenységként, szórakozási formaként lopózik életünkbe, de néhányunk számára akár versenysporttá is válhat, ezért fontos, hogy a tanulóinknak megadjuk ezt a teret és vele együtt akár a lehetőséget is.

Az iskolai tanórák sajnos nem alkalmasak a tehetséges gyermekek fejlesztésére, ezért iskolán kívüli programok bekapcsolása is szükséges lehet a gyermek különleges adottságainak kibontakoztatásához, de fontos, hogy mindezek egységes rendszert alkossanak.

Ezek a tanórán kívüli táncórák a mozgáskoordináció mellett a tanulók egész személyiségét fejlesztik. Erősítik az önfegyelmet, a koncentrációt, az együttműködési készséget, növelik a művészetek iránti fogékonyságot. Tapasztalataim alapján a tanulási folyamatokat is erősíti. Fontos számunkra, hogy fejlessze a tanulók mozgáskultúráját, testi-lelki állóképességét, kapcsolatteremtő képességét. Ne csak oktatsunk, hanem neveljünk is egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, táncművészetet értő közönséget, táncot szerető fiatalokat. Fontos, hogy a tanulók szeressék, örömüket leljék benne. Tanulják meg játékos és táncanyag variációs lehetőségeit, tudják azt alkalmazni, improvizálni, illetve színpadon is bemutatni. A próbák célja a tánc megtanulása és a közösség formálása volt.

Pályaorientáció az általános iskola felső tagozatában – 8. évfolyam 4.

Pályaorientáció az általános iskola felső tagozatában – 8. évfolyam 4.

A foglalkozás célja az volt, hogy a tanulók a már megszerzett információkat megosszák egymással, illetve a további információszerzés.

A nyolcadikos tanulóinkban sikerült elmélyíteni azt az igényt, hogy felelős döntést csak széleskörű tájékozódás mellett lehet meghozni. Ennek eredményeképpen a diákok többsége részt vett a közelebbi és távolabbi iskolák nyíltnapjain. A távolabb lévő iskolákba a szülők is elkísérték a gyermekeiket, de sokszor mentek kiscsoportban is. Iskolánk élt azzal a lehetőséggel is, hogy a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum által szervezett SzakmaTúra pályaválasztási rendezvényén is részt vett, amelyen érdekes szakmabemutatókkal és programokkal várták a diákokat. Örömmel láttam, hogy tanulóink nagy érdeklődéssel mentek oda a standokhoz és több foglalkozáson is részt vettek.

            Egy másik alkalommal ugyancsak sikerült közösen eljutnunk a SZIMÉSZSZK Brózik Dezső Tagintézményébe és megnézhettük a Derecskei Gyümölcsösben végzett munkafolyamatokat.

            A foglalkozás elérte célját: a tanulók szívesen megosztották a tapasztalataikat és szívesen végezték el az információgyűjtést is az internet segítségével.

Pályaorientáció az általános iskola felső tagozatában – 8. évfolyam 3.

Pályaorientáció az általános iskola felső tagozatában – 8. évfolyam 3.

Tapasztalataim szerint a szókereső játék mindig is egy izgalmas feladatnak bizonyul a ráhangolódás szakaszában. Ez nem volt másképp ezen a foglalkozáson sem. A diákoknak sikerült az adott időn belül megtalálni a foglalkozásokhoz kapcsolódó szavakat.

            A második feladatban annyi módosítás történt, hogy a tanulók először a felsorolt foglalkozások közül választottak egyet és elmondták, amit tudnak róla. Természetesen ez nem azt jelentette, hogy azt a szakmát választanák, de mindenképpen szívesen beszéltek arról, hogy mi jellemző a kiválasztott munkaterületre. A tanulóknak nem okozott gondot a társaik előtt beszélni erről. Örömmel láttam, hogy mennyire tájékozottak és milyen szívesen osztják meg a tudásukat másokkal. Ez azért is volt kiemelkedően fontos, mert így egy konstruktív vitában is részt tudtak venni, amelyből nagyon sokat tudtak tanulni. A feladat második szakaszában a diákok bővítették a felsoroltakat és már konkrétan arról beszéltek, hogy ők mivel foglalkoznának és mi jellemző arra a munkaterületre. Sokan nagyon meggyőzően érveltek amellett, hogy miért pont az adott szakmára esett a választása.

            A harmadik feladat célja, hogy a teszt kitöltésével a bizonytalanabb tanulók is egy átfogóbb képet kapjanak az érdeklődési területekhez kapcsolható szakmákról. A legfontosabb cél az volt, hogy a tanulókban tudatosuljon, mekkora szerepe van az érdeklődésének a pályaválasztás során. A teszt kiértékelése sikeresen megtörtént.

Kézilabda verseny

Kézilabda verseny

Elsőként természetesen mindenkinek az egészségmegőrzés jut eszébe, ez a napjainkban felkapott kifejezés korántsem elcsépelt fogalom. Az egészség ugyanis az emberi életminőséget javítani szándékozó értékkategória, célérték, a testnevelés és a sportban folyó nevelés legfontosabb céljainak egyike. Az egészség egyensúlyi állapot, melynek fenntartása folyamatos karbantartást, aktivitást és öntevékenységet igényel. A sport azonban az egészségmegőrzés kiemelt szerepe mellett erkölcsi, nevelő hatással is bír.

A sport, mint társadalmi jelenség beletartozik az egyetemes kultúrába, annak szerves része, a társadalomban értékteremtő funkcióval rendelkezik. Fejlesztőleg hat a társadalom anyagi és szellemi kulturális tevékenységeire. A társadalmi jelenség mellett sajátos emberi tevékenységforma is. Az edzések, versenyek bőséges lehetőséget nyújtanak arra, hogy a sportoló egyén magatartása erkölcsileg pozitív irányba mozduljon. A sportolót sportolás során kemény munkára, önfegyelemre, kitartásra, akarati erőfeszítésre neveljük.

Gyermekeink tollából… 4.

Gyermekeink tollából… 4.

Táborozás Pusztafalun

Az első olyan táborban, vettem részt, ahol ilyen hosszú időre távol voltam a családomtól.

Az indulás napján már nagyon izgultam, vajon milyen lesz.

Útközben Tokajban álltunk meg, ahol a Bormúzeumot néztük meg. Nagyon érdekes volt kipróbálni az interaktív játékokat. Meglepődtem, hogy milyen szórakoztató is lehet egy múzeum. Innen a Sárospataki Várba mentünk, ahol a Rákóczi családról néztünk meg egy kiállítást. Ezután meg se álltunk Pusztafaluig, ehol elfoglaltuk a szállásunkat. Furcsa volt, hogy nincs internet, ez kezdetben nem igazán tetszett, de aztán rájöttünk, hogy milyen jót lehet anélkül is játszani.

Másnap ellátogattunk Sátoraljaújhelyre, a kalandparkba. Libegőztünk, de mégis igazán a bobpálya tetszett, amin sikerült többször is végigszáguldani. Az estét játékkal zártuk az udvaron.

A reggeli torna után gyalogtúrára indultunk, a Fűzéri Várat néztük meg. Nagyon szép volt, de mire visszatértünk a táborba, nagyon elfáradtunk. Este kalandtúrán vettünk részt. Izgalommal vágtunk neki, élveztük, hogy sötétben is felfedezhettük a környéket.

Az utolsó estén „Ki mit tud?”-dal és tábortűzzel köszöntünk el Pusztafalutól.

Erre a táborra mindig szívesen fogok visszaemlékezni. Sokat tanultam, sokat nevettem és nagyon jól éreztem magam.

                                                                                   Szegedi András, 7. osztályos tanuló